A memória javítás előnyei: emlékeznénk arra, hogy már korábban is sikerült megoldanunk hasonló nehézségeket – szóval most is lehetne azt alkalmazni. emlékeznénk arra, hogy jóval nehezebb feladatoknál milyen erősségeinket használtuk – szóval ezek most is kéznél vannak. emlékeznénk arra, hogy mi okoz örömet – szóval el is tudunk indulni felé. emlékeznénk arra, hogy kik segítenek nekünk – szóval most is csak kérnünk kellene. emlékeznénk arra, hogy a félelem nem jó tanácsadó – szóval valami rejtőzik a félelem alatt. emlékeznénk arra, hogyan szoktunk elkerülni helyzeteket, milyen technikákat szoktunk alkalmazni – szóval felesleges köröket spórolhatnánk meg. emlékeznénk arra, hogy minden elképzelésünk a…
Mi az ára annak, hogy mindig mással foglalkozol?Mi a böjtje annak, hogy nem a célod felé tartasz?Most éppen szabadságon vagy a célod teljesítésében vagy feladtad?Mi van akkor, ha az álmod nem végállomás, hanem csak útirány?Mi lesz, ha teljesül a célod? Vajon mi is van ott?Mikor beszéltél utoljára a célodról?Tudják a szeretteid, barátaid, hogy hova tartasz?Mikor kértél utoljára segítséget a célodhoz vezető úton?Vajon hány lépés van még hátra?Nem hiányzol magadnak?Ha szívesen átbeszélnéd ezeket a kérdéseket egy elfogulatlan coach-csal, akkor állok rendelkezésre.
Félelem menedzsmentMár többször alkalmaztam magamon, hogy amikor a félelmek elhomályosították a gondolkodásom, megkérdeztem magamtól: Mi a legrosszabb, ami történhet? Ezen a ponton az elmém sziporkázóan eszméletlen mennyiségű félelmet sorakoztatott fel. (nem hiába a sok sorozatnézés a Netfixen). Volt úgy, hogy a sokságtól kifulladt a félelem és tudtam józan döntéseket hozni.Azonba most tanultam egy sokkal jobb kérdést, arra az esetre, ha a félelem eluralkodik rajtam: Mi a legjobb, ami történhet?Amint elhangzik a kérdés, azonnal néma csend lesz a fejemben és fürkészem a lehetőségeket. Teljesen más tudatállapot jön létre. Ezen a ponton könnyebb visszaemlékezni az eredeti célomra és meglátni a következő lépést.
Mennyi az ESÉLYE, hogy eléred a céljaidat? Egy kis statisztika!! Van egy ötleted → 10 %.Eldöntöd, hogy mikor fogod megcsinálni → 40 %.Megtervezed, hogyan fogod megcsinálni → 50 %.Megígéred valakinek, hogy megcsinálod → 65 %.Megígéred valakinek, hogy megcsinálod és konkrét időpontban maradtok → 95 %.Én a helyedben vagy felhívnám a barátomat, vagy felkeresnék egy coachot. Mondjuk engem. 😊(Institute for Applied Emotional Intelligence, Wiseman, 2004)
– Mások véleményétől tedd függővé, hogy belevágsz e célod megteremtésébe.Képzeld el, ahogy mondjuk Einstein megkérdezi a kollégái véleményét, hogy vajon feltalálhatja e relativitáselméletet.– Állandóan csinálj belőle viccet.Ehhez hasonló, mint amikor egy színész vígjáték szereppel lesz híres és utána nem lehet elképzelni, hogy ő tud komoly szerepeket is játszani. Ha állandóan viccesen nézel a célodra, akkor vajon hihető?– „Nem fog sikerülni félelmek” felhalmozása. Ez majdnem olyan, mint Mr. Beant nézni a filmjeiben, ahogyan ügyködik. Minden cselekedetével várjuk, hogy mikor fogja elrontani, felborítani, eltörni stb.Neked mi a jól bevált eszközöd? Felismered? És akarsz vele mit kezdeni? Ha igen akkor egy coach…
Ha megkérdezem az embereket, hogy melyek az alapvető értékeik, mindig nagy csend a válasz. Majd egy kis idő elteltével nyögvenyelősen elhangzik egy-egy jó tulajdonság. Először azt hittem, hogy szerénykednek, hiszen ezen a szélességi fokon nem illik büszkélkedni. Azonban kezdett gyanús lenni, hogy nem vagyunk tudatában az értékeinknek. Mi van akkor, ha a sors nem más, mint a saját értékeink, esszenciánk kihasználása? Pafffff. Arra alapozni az életünket, aminek nem vagyunk tudatában. Hát ettől a nézőponttól lobog a hajam. Még az is feltűnt, hogy a velünk született jó képességeinket nem vesszük komolyan. Hiszen nem dolgoztunk meg érte, nem tanultuk, az csak úgy…
Feltételezés kontra valóságMilyen érdekes, hogy a félelmeink zöme puszta feltételezés. Nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy így vagy úgy lesz, de ennek ellenére készpénznek vesszük.A kérdés persze az, hogy hol a határ a jó megérzés és a félelem között? Hogyan tudunk különbséget tenni a kettő között?Én gyakran megszemélyesítem az adott félelmet, hogy jobban el tudjam képzelni, kivel is állok szembe. Ki az a lény, aki ilyen profin eltántorít a célomtól. Egyáltalán mekkora? Zöld? Büdös a szája? Miről dumál állandóan? És meddig akar velem lakni?Még ha bárgyúnak is tűnik a kérdezősködés automatikusan kialakul egy távolság kettőnk között. A távolság, ami segít behatárolni,…
Irigység, mint barométer Hogy vagy? – jól Mi újság? – semmi különös Gyanítom, hogy ismerős a párbeszéd. Igen ez az az állapot, amikor robotpilóta üzemmódba raktad magad. Sodródsz, unalmasan ismétlődnek az események. Ebben a helyzetben, ha meg kellene mondani, hogy melyek a céljaid valószínűleg nagyon törni kellene a fejed. Na de tudtad, hogy csak akkor vagy valamire vagy valakire is irigy, ha az adott dolog közel jár az eltemetett célodhoz? Tudom, hogy azt mondják nem szép dolog irigykedni, de attól az még egy létező jelenség. Mi van akkor, ha egy-két ilyen élményed mögé nézel, és feleleveníted a célodat? És az hagyján, hogy feleleveníted, de még…
Neked hol van a Szundi gombod? Amikor a célunk felé haladunk és megállunk, pont olyan, mint amikor az ébresztőórán lenyomjuk a szundi gombot. Tudjuk, hogy fel kell kelni, de még visszamenekülünk az alvásba. Vissza a melegbe, a megszokottba, a nem csinálomba. Sőt azt is tudjuk, mert százszor megtapasztaltuk, hogy másodszorra felkelni sokkal rosszabb érzés, hiszen egy mély zuhanásból ébredünk. A célunkra vetítve, ha újból nekiállunk folytatni, akkor már ott van velünk annak a rosszérzése, hogy korábban már abbahagytuk. Így azt hiszem kijelenthetjük: a szundi gomb használata egy emberkínzás. De ha máshonnan nézzük, akkor a gomb lenyomása pillanatában biztos, hogy ébren…
Nincs is olyan, hogy önbizalom!?!?!?!?!? Tudtad, hogy az önbizalom nem egy érzés, hanem cselekvés. Paff. Ki gondolta volna. Sokáig azt hittem, hogy a kanapén ülve meg kell várni, hogy legyen elég önbizalmunk. Nem tudni honnan és milyen irányból érkezik, de egyszer csak majd jól elönt és mindenre is képes leszek. Azonban, ha a sikeres emberek beszámolóit hallgatjuk, érdekes módon a kanapés jelenetről egy szó sem esik. Vajon miért? Nincs kanapéjuk? Vagy ezt nem is így érdemes csinálni? Oké, ha cselekvés, akkor mi legyen a következő lépés? Mi számít a cél felé vezető cselekvésnek? Ha szívesen veszed egy coach segítségét, hogy…